
Gyermekkoromban csak így ettük a halat: puliszka (kukorica) lisztbe forgatva, muzsdéjjal. Emlékszem a muzsdéjhoz, ehhez az román eredetű fokhagyma krémhez külön famozsár dukált.
A csuka a Duna-Deltából származik, mégse jöhettünk haza onnan hal nélkül. Mivel nálunk van munkamegosztás a csukafilézést is így végeztük: én kerestem egy szuper oldalt a témáról, Dipi pedig elvégezte a piszkos munkát.
A deltában más fajta muzsdéjt ettünk, mint amire gyerekkoromból emlékeztem. Próbáltam a titka után érdeklődni, de azt a választ kaptam, hogy „ha elmondom meg kell, hogy öljelek”. Nem akartam, hogy életem regénye egy krimi legyen, de azért titokban megkérdeztem a lipován asszonyt is, aki felszolgált. A hozzávalókat elárulta, de a mennyiségekre egy általam is sokszor alkalmazott mértékegységet használt: „érzéssel”.
Hozzávalók
A halhoz: 50-70 dkg csuka filé
só, bors
kb. 15 dkg kukorica liszt/dara
olaj
A túrós puliszkához: kb 1 l víz
4 marék kukorica dara
só
juhtúró ízlés szerint (25-40 dkg)
zsír/vaj/olaj
A muzsdéjhoz: 1 fej fokhagyma
1 mk só
1 kk ecet
víz
1-2 ek tejföl
Elkészítés: Először a puliszkát főzöm meg. Vizet forralok, beleteszem a sót. Amikor felforrt, sűrű kevergetés közepette beleöntöm a kukorica darát. Addig kavarom, amíg elkészül.
Egy sütőedényt (vaslábos lenne az igazi) kizsírozok, majd több rétegben belerakom a puliszkát és a túrót. A tetején túró legyen. Beteszem a sütőbe, hogy átsüljön.
A halfiléket sózom, borsozom. Kukorica lisztbe forgatom, majd forró olajban kisütöm.
A fokhagymát megpucolom, mozsárban (vagy fokhagyma törővel) pépesítem. Vizet adok hozzá cseppenként és jó habosra kavarom. Végül hozzákavarom a sót, ecetet és a tejfölt is. Nagyon erős fokhagyma krémet kapok így, ami szinte biológiai fegyver.