Tejes kenyérkék

Amikor a gyerekeink kicsik voltak nagyon szerették a kereskedelemben kapható édeskenyérkéket. Én gyanútlanul vettem meg nekik egészen addig, amíg az egyik megbontott zacskó valahogy hátracsúszott a kamrában és megfeledkeztünk róla. Néhány hónap múlva a kenyérkék ugyanolyan szépek voltak, nem penészedtek meg és nem is száradtak ki túlságosan. Akkor nagyon elgondolkodtam: mi lehet bennük, ha képtelenek elromolni. Ezt az aggályomat nem rejtettem véka alá, a gyerekek pedig többé nem kértek édeskenyeret. Feledésbe merült évekig.

Aztán nemrég megtaláltam a receptjét egy csodás spanyol blogon. Csak döbbenten néztem, egyrészt mert annyira tökéletes volt, másrészt, mert hogyhogy nem jutott eszembe, hogy itthon is elkészíthető.

Pedig a recept egy teljesen egyszerű kalácsrecept, tulajdonképpen a forma speciális. És bár eleget törtem a fejem, ha az életem múlott volna rajta se jöttem volna rá, hogyan kell formázni, hogy pont olyan legyen, mint a bolti. Pedig nagyon egyszerű! Ott a képes útmutató a spanyol blogon, aminek az a címe, hogy a „boldogság receptjei”. Már csodás képekért is érdemes rákattintani!

Hozzávalók: 50 dkg liszt

25 g friss élesztő

2,5 dl tej + néhány kanálnyi a lekenéshez

4 dkg cukor

7 dkg vaj

1 tojás

2 kk méz

csipetnyi só

Elkészítés: Az élesztőt felfuttatom a langyos, cukros tejben. A lisztet egy tál közepébe szitálom. Hozzáadom a sót, a tojást, a mézet és az élesztős tejet. A végén a langyosra olvasztott vajat. Alaposan megdagasztom, majd letakarva egy órára félreteszem, hogy duplájára keljen.

A megkelt tésztát néhány mozdulattal átgyúrom. 16-18 részre osztom. Egyenként ovális formájúra nyújtom és az egyik végén 4-5 párhuzamos csíkot vágok. A tésztát a másik oldalról csigaszerűen feltekerem úgy, hogy a csíkok kerüljenek felül, de azért alul is rögzítve legyenek. Még kb. 20 percet hagyom kelni a kenyérkéket, majd tejjel lekenem a tetejüket.

180 fokos sütőben 10-12 perc alatt sülnek meg.