Tétova ínyenc 
Egy hagyományosan erdélyi, Torockóhoz köthető süteményt készítettem karácsonyra. Nem ismertem ezt a klasszikust, nem emlékszem, hogy felénk készítették volna. Engem először a neve fogott meg, érdekesnek találtam, hogy egy süteménynek ilyen nevet adjanak. De mondják diós zsáknak, diós batyunak és szerelmes levélnek is-gondolom akkor a hajtogatás picit más. Valóban hasonlít egy zsákra, amikor kisül, a diós (néhol mákos) töltelék is hasonlít(hat) a hamura. A régi receptekben szereplő égetett timsó is hamuszerű. De azért is találó ez a név, mert a sütemény maga rendkívül könnyű: a tészta és a töltelék is.
Úgy emlékeztem, hogy Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvében találkoztam először a recepttel, de nem, nincs benne. Valószínű, hogy valahol a neten láttam. Több recept van fent, mindenik ugyanaz, így az enyém se különbözik. Timsót azonban nem használtam, miért is használnék, ha már egyébként se használjuk semmibe? Helyette egy csipet sütőport tettem a tésztába, de szerintem még az is fölösleges.
Érdekes, hogy több recept említi, hogy pontosan 48 darab sütemény lesz ebből az adagból. Nem tudom ennek van-e köze ahhoz, hogy bár a sütemény vélhetően monarchiás gyökerekkel rendelkezik, a torockói asszonyok nem engednek a 48-ból. 🙂
Mindenesetre munkás kis sütemény a hamuzsák, ugyanis egyenként kell a 48 drb. golyót hajszálvékonyra kinyújtani hozzá. Bár féltem, hogy ragadni, szakadni fog a tészta, teljesen jól viselkedett. Sőt, a csupahab töltelék sem okozott problémát. A süteménykészítést pedig vagy felfogjuk relaxációs tevékenységnek, vagy családtagokkal, barátokkal együtt készítjük.
Még egy valami szól a hamuzsák melett: hűvös helyen kiválóan eltartható és nem veszít élvezeti értékéből.
Hozzávalók: 25 dkg vaj
25 dkg liszt
6 tojássárgája
egy csipet só
A töltelékhez: 6 tojásfehérje
25 dkg cukor
25 dkg darált dió
A tálaláshoz: vaníliás porcukor
Kedvelt diós süteményeink:
- Krantz szelet- vaníliás álom diógrillázzsal
- Diós-csokis rugelach
- Pörkölt diós szelet- a gyermekkor íze
Elkészítése
- A vajat a liszttel, a sóval és a tojássárgákkal gyors mozdulatokkal összegyúrom.
- A tésztát négybe osztom, rudakká sodrom és mindenik rudat 12 darbba vágom, majd golyóvá formázom. Néhány órára hűtőbe teszem.
- A fehérjéből habot verek úgy, hogy amikor félkemény, fokozatosan hozzáadom a cukrot. Óvatosan belevegyítem a diót.
- A golyóbisokat egyenként nagyon vékonyra nyújtom, egy evőkanálnyi tölteléket teszek a tészta közepébe, ráhajtom a két szemben levő szélet, majd a másik kettőt is.
- Sütőpapírral bélelt tepsire rakom és 180 fokos sütőben megsütöm.
- Porcukrral meghintve tálalom.
Megjegyzés: Érdemes minél kevesebb lisztet használni a nyújtáshoz, hogy finomabb, légiesebb maradjon a tészta.
