
Nem is tudom, miért nem készítek gyakrabban smarnit, ami I. Ferenc József császár kedvenc csemegéje volt. Hogy hogyan is keletkezett a majdnem 200 éves múltra visszatekintő desszert, nem tudni pontosan. Szerintem egy tévedésből született ez az egyáltalán nem uralkodói asztalra tervezett, mégis kedves, finom, otthonos desszert.
Ez ugyan az én elméletem, de esélyes, hogy valaki sietett és elrontotta a palacsintát. Ahelyett, hogy egyenként kisütötte volna, a palcsintatésztát egyben beelöntötte a serpenyőbe, s hogy süljön át, apróra szétszedte, s kicsit odapirította. Ez a karamelles ízvilág a csásázrmorzsa sajátossága. Ausztriában leginkább almaszósszal kínálják. Én most meggydzsemet adtam hozzá.
Igazi gyerekcsemege, de ha a a csásázrnak nem derolgált, mi is megesszük nagy duzzogva! 🙂

Hozzávalók: 15 dkg gríz (búzadara)
5 dkg liszt
4 tojás
1 csipet só
2 ek cukor
1 citromhéja
3 ek vaj
2,5 dl tej
A tálaláshoz: meggydzsem
porcukor
ribizli

Még palacsinták:

Elkészítése
- A tojásokat a cukorral, gépi habverővel jó habosra kavarom.
- Belereszelem a citromhéját, hozzáadom a pici sót, a lisztet, a grízt.
- Tejjel hígítom, végül hozzákavarom a 2 evőkanál vajat.
- Kb. egy órát hűvüs helyen állni hagyom.
- A maradék vajat egy magasabb falú serpenyőben megolvasztom, beleöntöm a tésztát.
- Hagyom az alját kissé megsülni, majd egy lapáttal, vagy két villával falatnyi cafatokra szedem szét és hagyom kissé megpirulni.
- Porcukorral meghintve dzsemmel, gyümölcsszósszal, friss gyümölcsökkel tálalom.
