Házi tésztát készíteni nem bonyolult, ám szükség van hozzá időre, ezért csak kivételes alkalmakkor vágok bele. Például, ha vakáció van. Meggyőződésem, hogy legalább annyira kikapcsol mentálisan, mint a felnőtt színezők.
Most zöld spárgával, fetával és pisztáciával készítettem, igazi zöld étel lett, ami könnyű és egészséges. Számomra az életöröm megtestesítői az ilyen ételek, de nem hallgathatom el, hogy a fiam nem osztja eme véleményemet.
A képen látható lapítót (vágódeszkát) és gyerekkorom csodált virágát, a labdarózsát egy olvasóklubos ismerősömtől kaptam ajándékba (köszi, Csöpi)! Milyen kúlság, hogy valaki ilyen szépet készít nekem és én nem is tudok róla!
A ravioli készítése közben az olasz szakács, Gennaro Contaldo videóját néztem (inkább hallgattam), hogy meglegyen az igazi olasz hangulat hozzá. Ő nem pont ilyen raviolit készít, de a technika elleséséhez tökéletes, a háttérként szolgáló Amalfi-part pedig szépséges ráadás.
Hozzávalók
A tésztához: 30 dkg liszt
Elkészítés: Egy tálba beleszitálom a lisztet. Beleütöm a tojást, beleszórom a sót. Villával elkavarom, majd fokozatosan vizet adok hozzá, hogy gyúrható tésztát kapjak. Kézzel folytatom a gyúrást. Ha a tészta összeállt, már nem ragad. hűtőbe teszem egy fél órára.
Közben a spárgák zsenge csúcsát levágom.A többi rész meghámozom és sós vízben puhára főzöm. Leszűröm, hagyom kihűlni.
A feta 3/4 részét villával összetöröm. Összekavarom a pépesített spárgával. Sózom, borsozom.
A tésztát a hűtőből kiveszem, 4 részre osztom, vékonyra kinyújtom. Derelyevágóval négyzeteket vágok belőle. Megtöltöm egy-egy kiskanálnyi fetás-spárgás péppel. Összehajtom és jól rányomkodom a széleket, hogy még véletlenül se folyjon ki a töltelék. A raviolikat forró, sós vízben kifőzöm.
Közben a vaj felét megolvasztom. Rádobom a spárgacsúcsokat és minden oldalról átsütöm. A kifőtt tésztát erre az alapra szedem ki. Megszórom a maradék morzsolt fetával, pisztáciával, parmezán forgáccsal, sóval, borssal.