Tétova ínyenc 
„Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.” (Ágh István)
Ez a vers jutott az eszembe így anyák napja küszöbén. Csakhogy ezek a virágocskák cseppet sem hasonlítanak a napraforgóhoz.
– De akkor mi legyen a nevük?-kérdeztem.
– Epervirág-mondta Fanni. És tényleg, az most nyílik! A szirmokat pedig nem számoljuk…
Ez tulajdonképpen a linzer receptje. A belső, kieső virágokat nem gyúrtam újra, hanem megsütöttem, utána pedig tojásfehérjéből készült mázzal lekentem.
Hozzávalók: 30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 tojás sárgája
1 kanál víz (ha szükséges)
A mázhoz: 1 tojás fehérje
15 dkg cukor
1-2 csepp sárga ételfesték
(Igazából a fele is elég lenne, de a fél tojásfehérjét elég nehéz lenne kivitelezni). 🙂
A tészta hozzávalóit összegyúrom. Vizet csak akkor adok hozzá, ha szükséges. Gyors mozdulatokkal dolgozom, hogy a vaj ne (nagyon) olvadjon meg. Kb. 1 órára hűtőbe teszem.
Lisztezett felületen vékonyra nyújtom a tésztát. Apró virág formával kiszúrom, sütőpapíros tepsire rakom és 180 fokos sütőben halvány rózsaszínűre sütöm. Hagyom kihűlni.
A tojásfehérjét a porcukorral fehéredésig kavarom. Kb. 2 evőkanálnyit kiveszek belőle, belekavarom a sárga ételfestéket.
A virágocskákat lekenem a fehér cukormázzal. Ha megszilárdult a máz, mindenik közepébe egy pöttynyi sárga mázat csöppentek.
Csodás anyán napját kívánok mindannyiunknak!
